2025. 11. 12
November 22-23.
Budapest Aréna
Vitaminok, egészséges táplálkozás, pihentető alvás, mentális jóllét. Ezek a jól ismert, elsődleges hívószavak, amelyeket a családtervezés és várandósság kapcsán mindenki emleget. A sikeres fogantatás, az egészséges gyermek születése és a szülés utáni regeneráció kapcsán ezen témák létjogosultsága vitathatatlan, ugyanakkor van egy meghatározó kulcstényező, amiről szinte senki sem beszél. Ez pedig nem más, mint a hüvelyi mikrobiom.
A hüvelyi mikrobiom a női hüvelyben élő mikroorganizmusok (főként baktériumok) összessége. Ezek nem kórokozók, hanem védelmező, egyensúlyt fenntartó élőlények, amelyek együtt dolgoznak azért, hogy:
A hüvely flórája egy érzékeny organizmus, amelynek harmóniája különböző élettani hatások következtében (mint például a stressz, gyógyszerszedés, alváshiány vagy hormonális változások) igen könnyen felborulhat.
A hüvely pH-jának különböző fertőzésekkel szembeni védelmi funkciója közismert. Ám amit kevesen tudnak, hogy az elmúlt évek kutatásai rámutattak arra, hogy a női reproduktív traktus mikroorganizmus-közössége (mikrobiomja) fontos szerepet játszik a termékenységben és a terhesség kimenetelében, nem beszélve a szülés utáni regenerációról. Egy egészséges, Lactobacillus-dominanciájú mikrobiom véd a kórokozóktól és fenntartja az optimális hüvelyi pH-t, ami kedvez a spermiumok életképességének és mozgásának. Ugyanakkor a mikrobiom egyensúlyának felborulása (diszbiózis) gyulladásokhoz, fertőzésekhez vezethet, negatívan befolyásolva a fogamzást és a terhesség megtartását.
A diszbiózissal járó krónikus enyhe gyulladás és nyálkahártya-irritáció akadályozhatja a megtermékenyülést és már a korai szakaszban gátolhatja az embrió fejlődését. Egy friss meta-analízis például kimutatta, hogy a hüvelyi diszbiózisban szenvedő nőkben szignifikánsan gyakoribb a korai vetélés, mint azoknál, akiknek normál hüvelyflórájuk van.Továbbá, idiopátiás (ismeretlen eredetű) meddőségben szenvedő nőknél gyakran találtak Gardnerella, Prevotella, Atopobium és Enterococcus túlszaporulatot, párhuzamosan a hasznos Firmicutes (Lactobacillus) arány csökkenésével. Ez megerősíti, hogy a normál flóra felborulása káros a termékenységre, feltehetően a kórokozók által fenntartott gyulladásos miliő és a nem optimális pH miatt. Ezen felül a hüvelyi nyák viszkozitása is megváltozhat diszbiózis esetén, ami megnehezíti a spermiumok átjutását a méhnyakon, meghenezítve a teherbeesést.
A hüvelyi mikrobiom állapota az asszisztált reprodukció (IVF, ICSI) sikerét is befolyásolja. Egy dán vizsgálat szerint az IVF eljárásra jelentkező nők 28%-ánál találtak hüvelyi diszbiózist (ebből 21% bakteriális vaginózist), gyakran tünetmentesen. Azoknál a nőknél, akiknél abnormális volt a hüvelyflóra, mindössze 9% volt a klinikai terhesség aránya, míg a normál hüvelyflórájú nők csoportjában ez az arány 44% volt. További kutatások felvetették, hogy minden meddőségi kezelés előtt indokolt lehet a hüvelyflóra szűrése, mert a rejtett fertőzések kezelése javíthatja az eredményeket.
A terhesség korai elvesztésének (vetélés) kockázatát is befolyásolja a reproduktív mikrobiom állapota. Több tanulmány kimutatta, hogy a vaginális diszbiózis gyakoribb a visszatérő vetéléssel küzdő nőkben, mint egészséges kontrollokban. 243 olyan nő hüvelyflóráját elemezték, akiknek egymás után legalább három vetélésük volt: az esetek jelentős részében Gardnerella vaginalis és Gram-negatív anaerob baktériumok jelenlétét igazolták, és 14,5%-ban teljes Lactobacillus-hiányt találtak. De nemcsak a vetélés, hanem a koraszülés kockázata is összefüggésben áll a védelmet nyújtó Lactobacillusok arányával. A bakteriális vaginózis, az aerob vaginitisz vagy akár egy „átmeneti” vegyes flóra mind hajlamosító tényező a koraszülésre. Ennek oka, hogy a kórokozók bejutása a méhbe gyulladást vált ki, amely méhösszehúzódásokat indikálva vetéléshez, vagy koraszüléshez vezethet.
A hüvelyi szülés során a baba áthaladva a szülőcsatornán természetes úton találkozik az anya jótékony baktériumaival, amely az immunrendszer „oktatásának” első lépcsője. Ennek köszönhetően a baba első mikrobái között nagy arányban vannak Lactobacillusok és Bifidobacteriumok, melyek az anya hüvelyflórájához hasonlóak. Ezek a jótékony baktériumok fontosak a normál bélflóra kialakulásához, valamint hozzájárulnak az immunrendszer megfelelő éréséhez és a tápanyagok felszívódásához. Humán klinikai vizsgálatok és hosszú távú utánkövetéses tanulmányok igazolják, hogy a születés módja (a korai mikrobiom közvetítésével) rövid távon befolyásolja a fertőzésekkel szembeni védettséget, hosszabb távon pedig kihat a gyermek immunológiai hajlamaira.
Ugyanakkor fontos kihangsúlyozni, hogy a császármetszés gyakran életmentő és elkerülhetetlen beavatkozás, melynek előnyei sokszor messze felülmúlják a kockázatait az anya vagy a baba egészségének védelmében. A cél tehát nem a császármetszések indokolatlan kerülése, hanem hogy felismerjük: az így született babáknál tudatosan támogathatjuk a mikrobiom és az immunrendszer fejlődését (például szoptatással, probiotikumokkal). A jelenlegi szakirodalom és szakmai állásfoglalások egyöntetűen azt tanácsolják, hogy minden újszülöttnek biztosítsuk a lehető legjobb feltételeket a kiegyensúlyozott bélflóra és immunérettség kialakulásához, hiszen ez az alapja a későbbi egészséges gyermek- és felnőttkornak.
A szülés nemcsak a baba érkezését jelenti, hanem a női test számára is hatalmas változást hoz. A regeneráció egyik gyakran elfeledett, mégis kulcsfontosságú szereplője a hüvelyi mikrobiom, vagyis a hüvelyben élő, jótékony baktériumok közössége.
Szülés után – legyen az hüvelyi vagy császármetszéses – megváltozik a hormonháztartás: az ösztrogénszint drasztikusan csökken, ami a hüvelyhám elvékonyodásához, a környezet savasságának csökkenéséhez, és ezzel a Lactobacillus baktériumok számának visszaeséséhez vezet. Pedig ezek a barátságos baktériumok gyulladáscsökkentő hatásukkal és az immunválasz támogatásával segíthetik a hüvely nyálkahártyájának és esetleges gátsebek gyógyulását is.
Ha a hüvelyflóra nem áll helyre időben, gyakoribb lehet a fertőzés, gyulladás, vagy akár elhúzódó sebláz, fájdalom, diszkomfortérzés. Mindez a regenerációt is hátráltathatja, különösen akkor, ha szoptatás mellett a hormonális környezet tartósan „ösztrogénhiányos” marad.
Érdekesség, hogy a császármetszéssel szült anyák hüvelyflórája is változik a szülés után, még ha ott nem volt hüvelyi trauma – a hormonális és immunológiai folyamatok őket is érintik.
A hüvelyi mikrobiom fontossága a családtervezéstől egészen a szülés utáni regenerációig nem kérdés. A Whitelabnél pontosan ezt tartják szem előtt. Hisznek abban, hogy a tudatos egészségmegőrzés nemcsak a babádért, hanem érted is van. Ezért gondoskodnak róla, hogy minden vizsgálat és tanácsadás biztonságban, empátiával és szakértelemmel történjen.
Látogass el hozzájuk a BabaMama Expón, és foglalj kedvezményesen időpontot laborvizsgálatra! A vérvételt akár helyben is elvégeztetheted – gyorsan, kényelmesen. Ráadásul, ha a helyszínen fizetsz, automatikusan bekerülsz sorsolásukba, ahol megnyerheted a Whitelab hüvelyi mikrobiom önmintavételes tesztjüket, mellyel kényelmesen kaphatsz képet hüvelyflórád állapotáról. Kedvezményes jegyeket itt tudsz beszerezni, ha pedig váranadós vagy, mindenképp regisztrálj BabaVáró Csomag nyereményjátékunkra is, amiben sok-sok kincs mellett 200.000 forint értékű Whitelab diagnosztikai szolgáltatást is találsz.
