Akár saját, akár egy számunkra fontos nő történetén keresztül, de mindannyian érintettek lehetünk, ha mellrákról van szó. Együtt foghatunk össze igazán a nők egészségéért, és ebben a tudatosság növelése kulcsfontosságú. Cikkünkben Prof. Dr. Dank Magdolna egyetemi tanár, klinikai onkológus, a hazai és nemzetközi onkológiai szakma meghatározó alakja, valamint az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója válaszolta meg kérdéseinket.
November 21-22. között az Egészség Hídja Egyesület is jelen lesz a Nők Lapja Café standjánál a Budapest Arénában megrendezett BabaMama Expón. A tapasztalati szakértők mellrákkal kapcsolatos tanácsadással várják a látogatókat a helyszínen, ahol a szűrések fontossága mellett kiemelt téma lesz, hogy milyen fertilizációs lehetőségekre van lehetőség, illetve mire érdemes odafigyelni várandósság és szoptatás idején. Addig is olvass tovább, hogy megtudd, melyek a mellrák-tudatosság legfontosabb aspektusai az onkológia legnagyobb hazai szaktekintélye szerint.
TALÁLKOZZUNK A BABAMAMA EXPÓN!

Egyre több fiatal nőnél diagnosztizálnak mellrákot? Mit mutatnak a hazai adatok, és tudjuk-e, mi állhat a tendencia mögött?
Ez valóban így van, hogy a harmincas éveikben járó nőknél látunk egy emelkedést.
Tulajdonképpen már 2011-ben láttuk ezt, amikor százezer 30-39 éves nő közül 43-nál, 2019-ben már 51-nél emlőrákot diagnosztizáltak. Ez a tendencia a pandémia alatt egy kicsit megtört, de napjainkban is jelen van.
Hogy mi az igazi ok – a pontos okokat nem ismerjük, de a kutatók ezt nagyon intenzíven vizsgálják. Lehet szerepe a hormonális változásoknak, annak, hogy nagyon kitolódott az első szülés, és hát nyilvánvalóan, mint minden betegségnél, az életmódban történt nem kedvező változásoknak is, azonban konkrétan egy hátteret nem tudok megemlíteni. Itt szerepe lehet például akár a mikroműanyagoknak is, amelyek már nagyon korán bekerülnek a szervezetbe.
Mi a teendő, ha csomót tapintunk a mellünkben? Hová forduljunk, milyen vizsgálatokra számíthatunk, és milyen egyéb tünetekre érdemes figyelni?
Nyilvánvalóan, amikor csomót tapint valaki, akkor azt kell megnézni, hogy ez változik-e a menstruációs ciklussal, hiszen több csomó kialakulhat egy emlőben a ciklus változása során.
De hogyha új csomó jelenik meg, akkor mindenképpen érdemes ezt megbeszélni a háziorvossal vagy a nőgyógyásszal, hiszen az orvos nemcsak a mellet, hanem a hónaljat is megvizsgálja.
Ha már itt tartunk, akkor fölhívnám a figyelmet arra, hogy csomó nélkül is forduljunk orvoshoz, hogyha új tünetként az emlőbimbó behúzódik, nagy a bőrön látható behúzódás, vagy akár hogyha a bimbóból véres váladék jön, vagy a bőrön narancshéjhoz hasonló tünetek jelennek meg. Zuhanyzáskor áttapintva a hónaljat, akár ott is lehet csomót tapintani – ezek mind-mind felhívó jelek, amelyekkel érdemes elmenni legalább a háziorvoshoz vagy a nőgyógyászhoz.

Mi történik, ha valakinél várandósság alatt diagnosztizálnak mellrákot? Milyen vizsgálatok és kezelések végezhetők biztonságosan a terhesség különböző szakaszaiban?
Lehet terhesség alatt is emlőrák, és a terhesség első harmadában lehet műtétet végezni. Gyógyszeres kezelés, kemoterápiás kezelés a második és a harmadik trimeszterben jöhet szóba. Nyilvánvalóan itt is diagnosztikus vizsgálatokra van szükség, biopsziára, hogy a szövettani diagnózis igazolva legyen, de nagyon cuki babák születnek, és későbbiekben a gyermekeknél, a követésnél nem állapítottak meg maradandó károsodást, ami egy fontos üzenet.
Szoptatás alatt gyakoriak a mellben tapintható csomók és elváltozások. Honnan tudhatjuk, hogy természetes változásról van szó, és mikor szükséges kivizsgálás?
Amikor a mellek megtelnek tejjel, akkor sokkal feszesebbek, érzékenyebbek, sokszor a szoptatás után lehet érezni, hogy felpuhulnak. Ha egy jól körülhatárolható csomó megmarad az etetés után is, vagy növekszik, mindig ugyanazon a helyen tér vissza, akkor mindenképpen kérjünk vizsgálatot.
Persze semmiképp se keltsünk pánikot, hogy drámaian emelkedne a terhesség és a szoptatás alatti emlőrákoknak az aránya, azonban az egészségtudatosságnak ott kell lennie.
Tehát hogyha nem változik a csomó, növekszik, ugyanazon a helyen van, akkor érdemes megbeszélni szakorvossal, hogy mi történjen következő lépésként.
Mennyit fejlődött a mellrák kezelése az elmúlt 10–15 évben? Mit jelentenek a célzott terápiák, a biológiai kezelések és az immunterápia a fiatal betegek kilátásai szempontjából?
A szövetmintából nagyon sok mindent megtudunk, hiszen a molekuláris patológiai leletek lehetővé teszik a célzott terápiákat. A célzott terápiák közé tartozik a biológiai terápia és az immunterápia – attól biológiai egy terápia, hogy élő organizmus termeli meg, szerkezetükben ezek fehérjék. A fiatalabb korban kialakult emlődaganatoknak a biológiai viselkedése agresszívabb tud lenni, ide tartoznak a HER2-pozitív emlőrákok, az úgynevezett tripla negatív emlőrákok, amikor a daganat nem mutat a felszínén receptorokat, amelyek célozhatóak lennének. A biológiai terápia a HER2-pozitív emlőrákoknál tudja ezeket a receptorokat blokkolni, a tripla negatív emlőrákoknál pedig szerencsére megjelent az immunterápia, és mind a két kezelési típus jelentős túlélési eredményt adott.

Hogyan befolyásolhatják a mellrák elleni kezelések a termékenységet? Milyen lehetőségek vannak a gyermekvállalás esélyének megőrzésére, és mikor kell ezekről dönteni?
A diagnózis pillanatában. Ez egy nagyon fontos dolog, hiszen mielőtt beadnánk daganatellenes kezelést, kemoterápiát, biológiai terápiát, tájékoztatni kell a pácienst arról, hogy meg lehet őrizni a termékenységet. Sokszor petesejtet vagy embriót fagyasztunk, és utána indítjuk el a daganatellenes kezelést, tehát ennek a lehetőségét föl kell ajánlani a diagnózis pillanatában, még akkor is, ha esetleg az az elsődleges döntése a páciensnek, hogy nem szeretne gyermeket vállalni, hiszen ezt később megváltoztathatja.
Lehet-e gyermeket vállalni mellrák után? Mennyi idővel a kezelés után lehet próbálkozni, és mi a helyzet a több évig tartó hormonterápiával?
A válaszom nagyon rövid: igen, lehet gyermeket vállalni.
Szerencsére a hormonérzékeny emlőrák esetében ma már létezik egy vizsgálat, a neve is nagyon szép, mert POSITIVE-vizsgálatnak hívják (Pregnancy Outcome and Safety of Interrupting Therapy for Women With Endocrine Responsive Breast Cancer), és ez arról szól, hogy 18-30 hónap között, ahogy elindult a hormoncsökkentő terápia, az fölfüggeszthető, be lehet tervezni a babát, meg egy rövid szoptatást is, és utána vissza kell állítani a hormoncsökkentő kezelést.
Melyek a mellrákkal kapcsolatos leggyakoribb tévhitek, és mit tehetünk valóban a kockázat csökkentéséért?
Talán az egyik leggyakoribb az, hogy „a családunkban senkinek nem volt emlőrákja, ezért engem sem érinthet”. Attól, hogy valakinek nem volt a családjában emlődaganat, még kialakulhat. Ugye itt van egy életkori rizikónövekedés is, hiszen 45 év fölött lehet több emlőrákkal találkozni, még akkor is, hogyha az előzőekben a fiatalkori emlőrákot érintettük. A másik, hogyha tapintanak valamit, és azt mondják, hogy nem fáj, tehát nincsen vele teendő. Az emlődaganat épphogy fájdalmatlan csomóként jelentkezik, tehát ha ott van, ha nem változik, nem szabad halogatni, hogy orvoshoz forduljunk, hiszen ott vannak a képalkotó vizsgálatok, és ott van a tűbiopszia lehetősége is, amivel mintát lehet venni az érintett területből.

Az is gyakori tévhit, amikor valaki rendszeresen áttapintja a mellét, és úgy gondolja, hogy ez szűrés. Ez egyáltalán nem szűrés. Önvizsgálatot akkor érdemes végezni, amikor véget ért a menstruáció, az azt követő egy hétben, hiszen akkor a legalacsonyabbak a hormonszintek. Ugye közvetlenül a ciklus előtt sokkal feszesebb az emlő, sokkal kifejezettebbek a mirigyek. Noha az emlőtudatosság nagyon fontos dolog, ezt is valaki túlzásba viszi, és a menstruációs ciklus minden fázisában áttapogatja a mellét. Nyilvánvalóan fog is találni csomót, ami változik, de a tapintás, az nem helyettesíti a szűrővizsgálatot. És itt is föl kell hívni a figyelmet arra, hogy Magyarországon a 45 és a 65 év közötti nőknél kétévente hívjuk meg a hölgyeket emlőszűrésre.
Mit javasol azoknak a fiatalabb nőknek, akik még nem tartoznak a szervezett szűrőprogram korosztályába? Milyen módon figyelhetnek oda a mellük egészségére?
Szeretnénk, hogyha 40 éves kortól lehetne szűrés. Azért azt tegyük hozzá, hogy a szűréshez az kell, hogy jól dokumentálható, ismételhető módszerünk legyen. Egy fiatal nőnél, ahol egy dús mirigyű emlő van, ott nem fog látni a röntgenvizsgálat – hiszen a mammográfia egy röntgennel végzett vizsgálat. Fiatalkorban nincs létjogosultsága annak, hogy szervezett szűrés legyen. Ekkor az emlőtudatosság nagyon fontos, ahogy az is, hogy ismerjük a család orvosi történetét. De hogyha új panasz van bármely életkorban, akkor mindenképpen érdemes orvost felkeresni.
Végezetül mit emelne ki a mellrákkal kapcsolatban, mi a legfontosabb üzenet, amit mindenképpen szeretne eljuttatni az emberekhez?
Azt az egy mondatot mondanám, hogy pont az emlőrák az, ahol el lehet mondani, hogy az emlő daganatos betegségét krónikussá szelídítettük a legtöbb esetben. A szűrés pedig azért fontos, hogy a lehető legkoraibb fázisban kiemeljük a gyógyítható betegséget – ez egy fontos üzenet.