Vida Ágnes pszichológus, édesanya, Magyarország legismertebb babalélektannal foglalkozó szakértője 2007. augusztusában indította el a Kismamablogot, azóta évente mintegy 2 millióan olvassák az írásait. A Gazdagmami.hu blogon vállalkozást indító anyukáknak segít vállalkozói és marketing ismereteket fókuszba helyező edukatív tartalmakkal. Több könyvet is kiadott, előadásokat és tréningeket tart, illetve tanácsadóként dolgozik.
Ági idén a BabaMama Expón is előadást tart, ennek örömére alábbi exkluzív interjúnkban mesél magáról és az Anyukákat, Szülőket érintő legfontosabb problémákról, bizonytalanságokról. Mely kérdések foglalkoztatják a szülőket manapság? Miért érdemes néha “lusta” szülőnek lenni? Milyen hatásai vannak a képernyőknek a gyerekek fejlődésére? Mit takar a pozitív nevelés kifejezés? Hogyan érdemes felkészülni a dackorszakra? Mire figyeljenek a várandósok? Hogyan lehet összehangolni a családi életet a szakmai előmenetellel? Olvass tovább, és megtudod!
Mindig is szerettem gyerekekkel foglalkozni, emellett sokáig zenei pályára készültem, azonban közben érdeklődtem a társadalomtudományok és a pszichológia iránt. Egyetemi tanulmányaim során egyre többet foglalkoztam emberekkel, és éreztem, ez az utam. A kezdetektől fogva szülők találtak meg saját önismereti vagy gyermekükkel kapcsolatos problémáikkal, így ez a terület kézenfekvő választás volt.
A gyermeknevelés nagyfokú rugalmasságot és kreativitást kíván. Aki azt hiszi, hogy egy-egy bevált módszer minden gyereknél ugyanúgy működik, az nagyon meg fog lepődni, amikor rájön, hogy nem. A lustaság alatt pedig azt értem, hogy sok szülő beleesik a tökéletesség hajszolásának hibájába: mindent megtervez, "meg akar csinálni" a gyerek körül vagy helyett. Túlgondolja, túltervezi a dolgokat. Elhalmozza a gyereket programokkal, játékokkal, fejlesztéssel, ruhákkal, ingerekkel. Ha neveli, tanítja, túl sokat tesz, túl sokat mond. Pedig a kevesebb néha pont elegendő. A gyerekeknek kevesebb inger is elég, kell nekik idő, hogy feldolgozzák az új élményeket, és kell néha unatkozniuk is, hogy megtanulják feltalálni magukat.
Elsősorban az alvással és a hiszti kezelésével kapcsolatos kérdések érdeklik az anyukákat. Ez érthető is, hiszen, ha az anya fáradt, akkor minden nehezebbnek tűnik.
Jelenleg a képernyőhasználat megfelelő mértékének kérdése az, ami a legjobban foglalkoztatja a szülőket.
Az Egészségügyi Világszervezet aktuális ajánlása jó iránymutató lehet. Ebből érdemes kiemelni, hogy nem csak megadja az adott életkorban ajánlott értékeket, hanem ajánlást tesz arra is, hogy a képernyőhasználat mellett mennyit mozogjon a gyermek. Ez nagyon fontos, hiszen a kisgyerekek alapvetően a mozgás révén és mozgás közben sajátítanak el mindent. Fontos azonban tudni, hogy az idegrendszer érettségének megfelelően minden gyermek másként reagál a digitális ingerekre, és lehetnek egyéni sajátosságok is – például szenzorosság, autizmus spektrum zavar stb. –, ami miatt a képernyők másként hatnak egy-egy gyermek viselkedésére. Ha a gyermekünk rosszul alszik, rendszeresen túlpörög, túlfárad, és emiatt hisztizik, gondolhatunk arra, hogy esetleg a túlzott képernyőhasználat lehet a háttérben.
A pozitív nevelés olyan nevelési módszerek összességét takarja, amelyek a jó szülő-gyermek kapcsolatra építve nevelik a gyermeket úgy, hogy az önbizalma, a világba vetett hite ne sérüljön. Alapvetése, hogy a gyerekek képesek megtanulni a megfelelő viselkedést szégyenérzet, büntetés nélkül is.
A dackorszak fokozatosan jelenik meg a gyermek életében: ahogy fejlődik a mozgása, egyre önállóbb lesz, ezért egyre többször próbálgatja azt is, milyen hatással tud lenni a világra. A legfontosabb megértenünk azt, hogy az ő akaratossága nem ellenünk szól, hanem saját magáért, nem minket akar bosszantani vele. Egyszerűen meg kell tanulnia, hol vannak a határai, hogyan kell viselkedni a világban, és ez nagyon összetett feladat. Emellett az érzelemkezelés elsajátítása ennek az életkornak a legfontosabb feladata, ebben példamutatással, sok-sok türelemmel, vigasztalással és érzelmi intelligencia fejlesztő játékokkal segíthetünk neki.
Elsősorban azt, hogy legyenek nyitottak, keressék a kérdéseikre a választ, és több helyről tájékozódjanak. Emellett fontos az önismeret is, ez jó időszak arra, hogy átgondoljuk a saját gyermekkorunkat, milyen nevelési mintákat kaptunk a saját szüleinktől, nagyszüleinktől. Mikor éreztük jól magunkat gyerekként? Mi tett boldoggá? Mi az, amit szeretnénk továbbadni a saját gyermekeinknek?
Sokak számára esetleg maradtak a gyermekkorból feldolgozatlan traumák vagy éppen az anyasággal nem tudnak mit kezdeni, nem érzik "anyatípusnak" magukat. Mások a szüléssel nem tudnak megbarátkozni. Ilyenkor érdemes szakértő segítségét kérni, szülésfelkészítő tanfolyamon részt venni. Különösen fontos ez azoknak, akik már átestek vagy hajlamosak a depresszióra, mert őket fokozottabban érintheti a szülés utáni depresszió.
Nagyjából azonos arányban keresnek fel anyukák, illetve a szülők együtt. Az elmúlt években tapasztalom, hogy egyre többször jelentkeznek a szülők közösen tanácsadásra, ami azért is örvendetes, mert sok olyan nevelési helyzet van, amit a szülők ketten hatékonyabban tudnak megoldani, illetve számos konfliktust okozhatnak a szülők között az eltérő nevelési elvek. Ha mindketten részt vesznek a tanácsadáson, ez a probléma megoldódik.
Leginkább azt, hogy ne higgyenek a család-munka egyensúly mítoszában! Nincs egyensúly. Néha a család hangsúlyosabb, néha a munka – és ez így rendben van. Jó, ha nagyon szervezett az ember, az A tervre is van B terve, mert ha gyerek van a családban, akkor mindig adódhat valami váratlan, de hát ez is a kaland része. Érdemes úgy gondolkodni, hogy az ember karrierje is együtt nőhet a gyerekkel. Amíg kicsi, addig nem tudunk teljesen a munkára koncentrálni, ahogy növöget, egyre több időnk, energiánk lesz erre is, ha szeretnénk. Nem szabad elvárni magunktól, hogy egy kisgyerek mellett is a maximumot tudjuk kihozni a munkánkból.
Egy képernyőhasználati szokásokról szóló előadással készülök. Úgy látom, fontos téma ez most a szülők körében. Van, aki egyáltalán nem engedi, van, aki korlátlanul engedi. Számtalan egyéni vélemény is van ennek kapcsán. Vannak fontos, de gyakran elsikkadó szempontok, amire sokan nem gondolnak, ezeket szeretném bemutatni az előadásomban, illetve azokat a legújabb kutatásokat, amik segítenek tisztábban látni a képernyők gyermekekre gyakorolt hatását.
Tarts velünk november 24-26. között a Budapest Arénában az ország legnagyobb családi rendezvényén, ahol a várandóssággal, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos kérdéseidre választ kaphatsz, miközben a legújabb baba és mama termékek között válogathatsz! Addig is csatlakozz hozzánk Facebookon és Instagramon!